Megbeszélést tartottak május 18-án Szabadkán a délvidéki magyar pártok, amelyek feszült viszonyuk miatt évek óta alig állnak szóba egymással. A Vajdasági Magyar Szövetség székházában folytatott tárgyalást Pásztor István, a párt e hónap elején megválasztott elnöke kezdeményezte, s részt vett rajta Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Páll Sándor, a Vajdasági Magyar Közösség, Rácz Szabó László, a délvidéki Magyar Polgári Szövetség, valamint Józsa László, a nemzeti önkormányzat feladatait ellátó Magyar Nemzeti Tanács elnöke. /Magyar pártok megbeszélése Szabadkán. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
2008. január 22.
A nacionalista Szerb Radikális Párt alelnöke, Tomislav Nikolics nyerte a szerbiai elnökválasztás január 20-án tartott első fordulóját. A második helyen az Európa-párti jelenlegi elnök, Borisz Tadics végzett, így ők ketten indulnak a február 3-án esedékes második fordulóban. Pásztor István a Magyar Koalíció államfőjelöltje a választási eredményeket a legpozitívabb becslést is felülmúlónak nevezte. „A választáson elért eredményt nagyon jelentősnek értékeljük, az előzetes becslések szerint átléptük a 100 ezer szavazatot, vagyis 20 ezer szavazattal többet szereztünk, mint amennyit reméltünk” – mondta. A vajdasági magyarok szavazataik kétharmadát a Magyar Koalícióra adták, ami azt jelenti, hogy az MK a harmadik politikai erő a Vajdaságban. „Megcáfolhatjuk azt a korábbi becslést, hogy a kisebbségi politizálásnak nincs esélye a Vajdaságban” – mondta Pásztor. /Lokodi Imre: Jól szerepelt Szerbiában a Magyar Koalíció jelöltje. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2008. március 29.
A vajdasági Magyar Koalíció bemutatta közös – a szövetséget alkotó három párt által kidolgozott – autonómia-koncepcióját március 27-én a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) újvidéki irodájában tartott sajtóértekezletén – jelentette a Vajdaság Ma nevű hírportál. A koncepció legfontosabb pontjai: a perszonális autonómia, a regionális önigazgatás, vagyis a területi autonómia, a politikai autonómia, a szavatolt parlamenti helyek, Vajdaság autonómiájának kérdése, a helyi önkormányzat megvalósítása. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke nyilatkozatában kiemelte, hogy a vajdasági magyarok két évtizede először szavazhatnak majd a parlamenti választásokon egységes magyar listára. Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke arról beszélt, hogy a 90-es évektől a területi autonómia kérdése pártja politizálásának egyik fontos tényezője volt. /Elkészült a vajdasági autonómia-koncepció. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./
2008. április 4.
Kidolgozta a vajdasági magyarokra vonatkozó új, közös autonómiakoncepcióját a Magyar Koalíció, mely a Vajdasági Magyar Szövetségből (VMSZ), a Vajdasági Magyar Demokrata Pártból (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségéből (VMDK) áll. A Szabadka központtal elképzelt Magyar Autonóm Körzet tervét, amely több magyarlakta járást fogna össze, Tari István, a VMDK alelnöke ismertette. Törekvéseik között szerepel a szubszidiaritás elve alapján az, hogy minden magyarlakta településen legyen önkormányzatuk. Pásztor István, a VMSZ elnöke előrelépésként értékelte, hogy a vajdasági magyarokat képviselő három politikai erő történetében először született közös koncepció az autonómiát illetően. /Vajdasági autonómia-elvek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
2008. június 4.
Autonómiatörekvéseik támogatását kérték a vajdasági magyarok képviselői Budapesten az Országgyűlés június 3-án tartott szakbizottsági ülésén, ahol a testület a szerbiai helyzet értékeléséről hallgatta meg a korábban választási koalícióba tömörült magyar szervezetek vezetőit. Az ülésen a bizottság formálisan nem nyilvánította ki támogatását, de a meghallgatást követően Németh Zsolt, a testület fideszes elnöke és Szabó Vilmos szocialista alelnök is úgy nyilatkozott: nyitottak a vajdasági magyarok kérésére. A vajdasági magyar koalíció 5–7 parlamenti helyre számított, de csak négyet sikerült megnyernie. Németh Zsolt sikernek mondta, hogy a három párt összefogásával meg tudták őrizni a magyarság politikai képviseletét Szerbiában. /Támogatást kérnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2008. szeptember 27.
Kevesebb mint egy évvel létrejötte után felbomlott a vajdasági magyar pártok alkotta Magyar Koalíció. Megszűnését hivatalosan még nem mondták ki, de egyértelműnek látszik, hogy a szövetség, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) alkotott, felbomlott. A négypártinak indult, de végül ― a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) távolmaradása miatt ― hárompártivá vált összefogást az a remény hívta életre, hogy a magyar pártok jobb eredményt érhetnek el választásokon, ha összefognak. Az idei, különböző szintű választásokon bebizonyosodott, ez illúzió; a Délvidék egyetlen számottevő magyar politikai erejének számító VMSZ és az elenyésző számú követővel rendelkező, de hangos, a politikai tényező szerepében tetszelgő törpepártok összefogásának nincs igazi hozadéka. Januárban, a szerbiai elnökválasztás után még úgy tehettek a politikusok, mintha lenne. Pásztor István, a VMSZ elnöke, a koalíció jelöltje ugyanis 92 000 szavazatot kapott, többet, mint amennyi a tavalyi parlamenti választáson a VMSZ-nek jutott. A májusi parlamenti választáson a koalíció négy helyet szerzett Belgrádban, eggyel többet, mint ahány korábban a VMSZ-nek volt. Mindet a VMSZ kapta, mert a koalíción belüli megállapodás úgy szólt, hogy négy képviselőig övék a helyek, s csak azon felül osztozik két partnerével. A VMSZ a választási eredményén messze túlmutató pozíciókhoz jutott. Parlamenti elnököt ad, négy minisztert, és a helyi önkormányzatokban is erősíteni tudta pozícióit. Ezért mondhatta a VMSZ egyik, a vajdasági parlamentben is csúcsvezetőnek számító politikusa rögtön a májusi parlamenti választások után, hogy ,,most egy kis szünet következik. Nem hiszem, hogy a következő hónapokban különösebben forszíroznunk kellene ezt az együttműködést. " Pásztor István VMSZ-elnök a koalíció nevében, de a partnerekkel való egyeztetés nélkül írt alá együttműködési szerződést a Szerbia vezető politikai erejévé vált Demokrata Párt elnökével, Boris Tadic államfővel. Emiatt az egyik törpe koalíciós partner, a VMDK elnöke, Páll Sándor a Vajdaság Ma internetes hírportálnak adott interjúban lényegében eltemette a Magyar Koalíciót. /Felbomlott a vajdasági Magyar Koalíció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./
2008. december 15.
Az újvidéki Dnevnik szerkesztősége határozottan válaszolt a magyar külügyminisztérium reagálásra, amely szerint a Göncz Kinga külügyminiszterrel készített interjú egyes megállapításai félreértéseken alapulnak: megvan az interjú hangfelvétele, amely bizonyítja, hogy a Dnevnikben megjelent szöveg híven tolmácsolja a magyar külügyminiszter szavait. A lapban megszólaltatott Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke példátlannak és károsnak nevezte a Göncz Kinga-interjút, és beavatkozásként értékelte a vajdasági magyar közösség belügyeibe. Az ilyen nyilatkozatok gyengítik a vajdasági magyarok pozícióit Szerbiában. A területi autonómia ugyanis nem tárgya semmiféle tárgyalásoknak, a kettős állampolgárság kérdése pedig a magyar politikai színtér témája lehet. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) megdöbbenéssel értesült Göncz Kinga kijelentéseiről, amelyek ellentétesek a Magyar Koalíció autonómiakoncepciójával. „Olyan magyar külügyminiszter még nem volt – hangoztatja a VMDP választmányának a közleménye –, aki itt a Vajdaságban parentálta volna el a területi autonómia ügyét, méghozzá egy szerb lapban”. A szerb sajtó is felkapta a témát. /(FH): VMDP: megdöbbentőek Göncz kijelentései. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./
2009. február 25.
Újvidéken az illetékesek rendeletére eltávolították azt a száz fehér keresztet, amelyet február elsején, az egykori katonatemetőben helyeztek el a második világháborút követő magyarellenes megtorlás áldozatainak emlékére. A Nagy Sándor Műemlékvédő Egyesület kezdeményezésre immár huszadik alkalommal állítanak kereszteket az 1944/1945–ben ártatlanul kivégzettekért azt követelve, hogy a megbecsülés és az emlékezés jeléül szobrot állíthassanak nekik. Huszadik alkalommal tették ezt meg és mindannyiszor, minden magyarázat nélkül a városi hatóságok eltávolíttatják a kereszteket. A második világháború végén a bevonuló szerb partizánok sokezer magyart mészároltak le. Az archívumokat mindmáig nem nyitották meg, ismeretlenek tehát az Újvidék és a Sajkás vidéken, valamint a Tisza mentén végigsöprő megtorlás pontos adatai. A Magyar Koalíció nevében a három magyar pártelnök, Pásztor István, Ágoston András és Páll Sándor nemrégiben levéllel fordult a szerbiai közjogi méltóságokhoz, hogy a történelmi megbékélés érdekében rehabilitálják az ártatlan áldozatokat és mondják ki végre, mi történt azokban a vérzivataros időkben. /Felszedték a kegyelet keresztjeit. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./
2009. március 30.
Magyar származása miatt vertek meg egy 16 éves fiút a vajdasági Zomborban. A 7-8 szerb fiatalból álló társaság hátulról támadt a magyar fiúra, akit súlyos sérülései miatt meg kellett műteni. Többen elmondták: szinte mindennaposak a szerb diákok részéről a magyarokat sértő megjegyzések. A sértett édesanyja elmondta, hogy fiát azok a 18 év körüli szerb fiatalok támadták meg, akik ugyanabba a műszaki középiskolába járnak, ahova a fia. Az édesanya elmondta, hogy fiát magyarsága miatt támadták meg, a rendőrök azt válaszolták, hogy „hagyják ezt a nemzeti alapon történt támadás mesét”. Az Emberi Jogi Központ közleményében, a helyzet tarthatatlanságára való tekintettel, felszólította a Magyar Koalíció vezetőit, Pásztor Istvánt, Ágoston Andrást és Páll Sándort, hogy a leghatározottabban ítéljék el a történteket. Az Emberi Jogi Központ munkatársa elmondta, a központ alapvető céljai között szerepel a sértettek ingyenes jogi képviselete, feladatát nem tudja ellátni, mivel már több mint két éve nem részesült magyar állami támogatásban. /Magyar fiatalt vertek meg a Vajdaságban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
2009. május 29.
A gazdasági válság ellenére sem csökken a határon túli magyarok támogatása – erősítette meg Bajnai Gordon kormányfő május 28-án a budapesti magyar– magyar kormányzati konzultáción. Negyedik alkalommal találkoztak a magyar kormány érintett miniszterei a határon túli magyar közösségek vezetőivel Budapesten. „A határon túli magyar közösségek számára rendkívül fontos, hogy egy erős, stabil Magyarország figyeljen rájuk, s emellett anyagi valamint politikai támogatást nyújt” – mondta Markó Béla. A magyar – magyar kormányzati konzultáción az RMDSZ elnöke részletesen felvázolta a Romániában végrehajtott magyarellenes intézkedéseket, s kérte a magyar kormányt, hogy kétoldalú, román–magyar találkozókon, valamint nemzetközi fórumokon is élesen lépjen föl az intézkedések ellen. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára elmondta, megállapodás született arról, hogy sürgős kérdésekben kétoldalú beszélgetések is lesznek. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Nem csökken a támogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ A magyar–magyar kormányzati konzultáció utáni sajtótájékoztatón, amelyen elhangzott, hogy megmarad a kassai magyar konzulátus, és a vajdasági Magyar Koalíció a szerb kormánykoalícióban való részvételének felülvizsgálatára készül. Szóba került a szlovák nyelvtörvény ügye is a magyar kormány és a határon túli magyar politikai szervezetek közötti megbeszélésen. Csáky Pál, az MKP elnöke szerint a szlovákiai magyarság anyanyelvhasználatát csorbító javaslatokkal Szlovákia „megsérti az ígért status quo megtartását” és nemzetközi vállalásait. Az anyanyelvhasználat ügye európai kérdés – hívta fel a figyelmet. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elmondta, hogy „semmi sem valósult meg a közös vállalásokból”, amelyeket a szerb kormánykoalícióban részt vevő pártja és a kormány vett tervbe a délvidéki magyarság helyzetének javítása érdekében. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „magyarellenes szándékokkal is szembe kell nézni Romániában”, ahol „egyfajta etnikai tisztogatás zajlik”. Az RMDSZ számára fontos, hogy a magyar kormány „egyértelműen lépjen föl az ilyen intézkedések ellen, hogy a magyar–román viszony ne romoljon”. /Közös érdek Magyarország megerősödése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
